A fehérjeszükséglet biztosítása elengedhetetlen az emberi szervezet számára. A növényi fehérjék előnye, hogy magas a fehérje és az aminosav tartalmuk, amivel hozzájárulnak az izomtömeg növeléséhez és regenerációjához.
A fehérjeporok nagy százaléka tejből készül, ami sokak számára problémát jelent, mivel az emberek jelentős része érzékeny a tejben lévő, úgynevezett tejcukorra, a laktózra. A kender fehérje kivételével a növényi eredetű proteinek legnagyobb hátránya, hogy általában nem tartalmazzák mind a kilenc esszenciális aminosavat, amire az emberi szervezetnek szüksége van. A növények, melyekben teljes értékű fehérje található: a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a burgonya, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi.
Népszerű növényi fehérjék:
-
A szója fehérje előnye, hogy a legkönnyebben felszívódó és hasznosuló növényi protein. A bennük található növényi hormonok azonban különösen a nők számára problémássá tehetik a szójatermékek fogyasztását, így ezeket érdemes napi maximum egy adagra limitálni.
-
A legnépszerűbb vegán fehérjeforrás a rizs fehérje. Nem teljes értékű fehérje, azonban könnyen emészthető, valamint magas a B-vitamin-tartalma.
-
A kenderfehérje minimum 20 aminosavat tartalmaz, köztük azt a kilenc esszenciális aminosavat (hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenil-alanin, treonin, triptofán és valin). Az aminosavak szerves vegyületek, amelyek összeállva fehérjéket alkotnak